2013. október 29., kedd

Blogajánló#3 - One Direction Love Story with Lisa

Sziasztok! Ismét itt vagyok és, mint láthatjátok, egy blogajánlóval jelentkezem. Ezúttal egy számomra nagyon fontos 'irományt' választottam alanyul, sokat jelentett nekem, hogy megírhattam ezt a cikket. A linket ismételten megtalálhatjátok a cím alatt, bízom benne, hogy sokan ellátogattok majd ide.
Sok puszi: Brooklyn xx

One Direction Love Story with Lisa
(A megtekintésért KATT)

Az íróról – Tadrihh1Dlove
Facebookon az ismerősem köz tartozik Adri, de az ajánló felkérésen kívül nem beszélgettem még vele, így inkább arról írnék, hogy a blog mit mutatott meg nekem. Már első alkalommal mikor olvastam a történetet rájöttem, hogy egy nagyon szeretni tudó, kedves, gondoskodó, ugyanakkor jó humorú lány az illető. Az olvasóit nagyra értékeli és komolyan tiszteli őket. Mást nem igazán tudok mondani, hiszen, mint mondtam, még nem beszélgettem vele.

A történetről:
Mint ahogyan a címből is látjátok, egy One Direction fanfictionről van szó és megsúgom, hogy a főszerepője Harry Styles és zárójelben Niall Horan, hiszen a szőkeség is rátalál a szerelemre ebben a blogban.
Az egész történet egy ustream-mel kezdődik amiben Lisa és legjobb barátnője, Ariana mutatják meg énektudásukat csak úgy bolondságból. Lisa igazából nem akart belemenni ebbe a dologba, mivel túlságosan izgatott volt a 18. születésnapja miatt, de Ariana-nak köszönhetően kibékült a dologgal és egy jó ideig csak hülyéskedtek a kamerába, arra nem is gondolva, hogy valakik nem is olyan messez éppen őket vizslatják.
A szülinapos később kap egy ajándékcsomagot amiben talál egy CD-t és két darab koncertjegyet, amiket egyenesen a One Direction villából címeztek neki, köszönhetően Niallnek, aki rájuk talált miközben 'videóztak.' A lányok aznap este elmennek a fellépésre ahová nem mellesleg V.I.P jegyük van és találkoznak az öt fiúval.
Kicsit sablonosan hangozhat, de higyjétek el nekem, egyáltalán nem az. Ez csak a történet eleje, de az izgalmak ebben még nem mutatkoznak meg. Pedig abból nem kevés van. A történetnek meg vannak a maga csodái, amiket hetedik olvasásra sem veszít el, tapasztalatból mondom. Azon a részen, ahol a főszereplő lánynak el kell költöznie még mindig képes vagyok sírni és amikor újra egymásra találnak, a mosoly levakarhatatlan az arcomról.
Mesébe illő pillanatok, hatalmas csalódások, kétségbeesettség, szerelem, egyedüllét, igaz barátság, ellenségek. Minden meg van ebben a történetben, amire csak szükség lehet.

A kivitelezésről:
Mint már fentebb is írtam, hatalmas rajongója vagyok ennek a lánynak. Neki még nem mondtam, de amikor facebookon válaszolt a kérdésemre és elfogadta az ajánlatot, kicsit olyan érzésem volt, mintha egy sztár beszélt volna velem, csak velem. De psszt, ez titkos!
Amikor először találtam rá Adri blogjára, szinte faltam a sorokat, egyszerűen nem bírtam abbahagyni a olvasást. Egész hétvégén a blogot olvastam, majd amikor elérkeztem az általam csak 'sírós résznek' emlegetett fejezetekig, kitört belőlem a zokogás. Hajnali két óra volt, anyukám pedig már ordibált velem, hogy tegyem le a gépet, mert holnap iskola, ennek ellenére felkeltem öt órakor, hogy folytassam amit nem sikerült befejeznem.
Azóta már hét alkalommal elolvastam, de még mindig le tud nyűgözni. Az érzéseket jobban át sem lehetne adni. Amikor nem volt ihletem a saját történetemben, mindig csak arra gondoltam, hogy kereken száz rész összehozása nem lehetett könnyű, de ő megcsinálta, neki sikerült. Több száz embert hívhat úgymond 'rajongójának' csupán azzal, hogy leírta az érzéseit, megalkotott egy a fejében motoszkáló világot.


Azt hiszem ez a lány egyfajta hőst jelenthet jó pár ember számára, ahogyan nekem is. Olyan akarok lenni, mint ő. Hiszen...valami olyat alkotott amire nem kevesen irigykedhetnek. Olyan vicceket sütött el, amiket nem lehet megunni, olyan bölcsességeket rejtett el, amiken minden olvasás alkalmával elgondolkozik az ember. Olyan fájdalomról beszél, amit a legboldogabb ember is átérez és olyan szeretet mutat meg, ami könnyeket csal mindenki szemébe. Én hálás vagyok neki, hogy megalkotta ezt a törénetet, minden egyes apró betűjéért hálás vagyok. Talán én sem lennék itt, ha azon a napon nem találok rá erre a fanfictionra és talán az életet sem úgy fognám fel ahogyan most, ha nem olvasom végig. Mindenesetre, köszönöm neked Adri!

2013. október 24., csütörtök

Fimajánló#2 - Horrorra akadva 5

Sziasztok! Tudom, hogy nagyon régen jelentkeztem, de rettentően sok dolgom volt, sőt, az is csodának számított, ha gép mögé kerültem. Több cikkbe is belekezdtem már, de még nem igazán értem a végükre, ezért ismételten egy filmajánlóval jelentkeznék. Most viszont a 'horrorfilmek' kedvelőinek kedvére teszek. Remélem élvezni fogjátok, komizzatok, pipálgassatok, mutassátok meg a blogot a haverjaitoknak, osszátok facebookon vagy mindegy mit csináltok, csak sokan böngésszetek itt.
Sok puszi: Brooklyn

Horrorra akadva 5

Főszerepben:
Ashley Tisdale (Jody)
Simon Rex (Dan)

Ami a filmajánlóban szerepel:
A boldog házaspár, Dan (Simon Rex) és Jody (Ashley Tisdale) furcsa és ilyesztő természetfeletti aktivitást tapasztalnak a házukban, a jelenések pedig pontosan akkor kezdődtek, amikor hazavitték újszülött kisbabájukat, Aident a kórházból. Amikor azonban a borzasztó események kihatnak a házaspár munkahelyeire is (Dan majomkutató, Jody pedig balett-táncos), a szerelmeseknek rá kell döbbenniük, egy írtózatos démon ólálkodik a család körül. Eldöntik, hogy nem hagyják magukat, ezért külömböző szakértők segítségével és a házuk teljes bekamerázásával próbálnak utánajárni a kísértethistóriának. A fenyegetés egyre nagyobb, ezért gyorsan meg kell szabadulniuuk a démontól, mielőtt túl késő lenne!

Amit én gondolok:
Először is tisztáznám, hogy soha életemben nem voltam horrorfilm-rajongó. Túl nagy a képzelőerőm és a legkisebb rezzenésekre is a takaróm alá bújok. Szégyen, nem szégyen, ez így van.
Talán ezért is ez az oka annak, hogy ez az egyetlen 'ilyesztő' film amit meg tudok nézni anélkül, hogy félnék. Igazából nem is ilyesztő, hiszen ez csak egy paródia amin jókat lehet nevetni. Nem is sorolnám a horrorfilmek kategóriájába, inkább a vígjátékok közé.
Először a barátnőm vetette fel, hogy nézzük meg a filmet. Nem igazán volt ínyemre, az okokat fentebb már leírtam. Azonban nem akartam kimaradni a 'buliból' így hát elkezdtük nézni a filmet, bár a plüssállatkáim azért ott ültek mellettem. A film közepe fele rájöttem, hogy többet nevettem, mint rettegtem. Több alkalommal szakadtunk a nevetéstől, hogy le is kellett állítani a filmet, majd amikor ismételten normálisan tudtunk a fenekünkön maradni folytattuk a nézését. A vége felé van egyrettentően nevetséges rész van, amit tíz alkaolmmal visszapörgettünk, a nevetéstől pedig leestem az ágyról. Egy szó, mint száz, ha szeretitek az ilyesztő karakterekkel ellátott, horrorparódiákat én mindenképpen ajánlom nektek ezt a filmet. Nem árulnék el róla semmit, hiszen akkor lelőlén a poént, a film ajánlójából pedig valamennyit ki tudtok következtetni.


A film magyar nyelvű megtekintéséért KATT 

2013. október 19., szombat

Blogajánló#2 - Sandra Vanilla

Sziasztok! Hogy telt a hetetek? Nekem borzasztóan, de azért volt egy-két kellemesebb pillanat benne. Van valami tervetek a hétvégére nézve? Nekem nincs, inkább írni fogok.
Nos, mint a címből is láthatjátok, ismét egy blogajánlóval érkeztem. Ezúttal viszont nem egy fanfictionnal, hanem egy különálló de annál értékesebb történettel. Itt nem is szaporítanám a szót, azt inkább lentebb tenném.
Puszi: Brooklyn xx

Sandra Vanilla
(A megtekintésért KATT)
A szerzőről: Bo
Nos, nem is tudom mivel kezdjem. Mint az előző blogajánlós alanyommal, Bo-val is egy nagyon jó baráti kapcsolatot alkotok. Nagyon kedves lány akivel képtelenség haragban lenni, de mivel összeveszni is lehetetlenség, ezért ettől nem is kell tartania senkinek. Kevés olyan melegszívű ember létezik, mint amilyen ő, komolyan, ha nem lenne, ki kéne találni. Mindent el tudok mondani neki, hiszen amikor csak tud a segítségemre szalad és bölcsességből sincs hiány. De mielőtt azt hinnétek, hogy nem lehet vele nevetni lekötném, hogy ez nem így van. Ugyanúgy tud állatkodni és bolondozni, mint bárki más, csak éppen jobb tanácsai vannak, mint jó néhány felnőttnek. Mindenkit megért és amikor csak lehetősége van rá, megpróbál segíteni az illetőnek...akkor is, ha még soha nem találkoztak. Ezek mellett pedig nagyon aranyos és ha össze kéne hasonlítanom valamivel, egy plüssmackóval tenném. Bocsánat Bo, a furcsa hasonlattal, de ha tehetném egész álló nap ölelgetnélek.  

A történetről:
Aki betéved erre a blogra, az első dolog ami kiszúrja a szemét az az, hogy egy nem mindennapi történettel találkozott. Nem csak azért, mivel ez nem egy fanfiction, de azért is, mert nem a képzeletével rukkolt elő az írónő. Ez egy tipikus 'lifeline,' vagyis a saját életéről ír. Bizony, jól hallottátok. Ez a blog gyakorlatilag egy virtuális napló, ahol megosztja a gondolatait az emberekkel a saját életével kapcsolatban. Ettől függetlenül ne gondoljátok azt, hogy unalmas, mert nem az. Egy tündéri lány, nehéz és bonyolult hétköznapjaiba nyerhettek betekintést.
Amikor először 'rátaláltam' soha nem gondoltam volna, hogy egyáltalán érdekes lesz, de kellemeset csalódtam tényleg. Nem véletlenül vagyok feliratkozva a blogra, egyszerűen csak szeretem olvasni. Mást nem is tudok mondani, csak azt, hogy fantasztikus. Rengeteg bloggal tálalkoztam már, de ilyennel, mint ez még soha és ezért is vagyok nagyon izgatott amikor látom, hogy új rész érkezett. Azt hiszem, egy picikét megszállott lettem, de higyjétek el, ha ti bekukkantatok ide, ti is azok lesztek.

A kivitelezésről:
Nem sűrűn lehet olyan választékos szókinccsel ellátott blogra akadni, mint amilyen ez. Bo-nak egyértelműen van tehetsége ehhez a műfajhoz, hiszen hihetetlenül csodálatosan csinálja azt amit. Az érzéseket jobban át sem lehetne adni, a jelenetek mintegy filmként peregnek a fejemben. Ha kell, nevetésre tudja késztetni az embereket, de már előfordult néhánszor, hogy a szemeimet összeszorítva ültem az ágyamon. Talán csak azért, mert sok jelenetben magamra ismerek, vagy éppen túlságosan jól át tudom érezni a 'főszereplő' érzéseit, gondolatait. A fogalmazását még az irodalom tanárok is csak irigyelni tudnák, egyszerűen fantasztikus az egész úgy, ahogy van. Mindenesetre én nagyon remélem, hogy még sokáig gyönyörködhetek a tehetségében akár blogon keresztül, akár egy általa írt könyvben. Azt viszont, hogy ez terveiben van-e én nem tudhatom, de nagyon remélem, hogy már gondolkodott rajta.
Vajon lehet egy átlagos lánynak nem mindennapi élete? Erre a kérdésre csak akkor kaphattok választ, ha benéztek a blogba. Garantálom, nem fogjátok megbánni!

2013. október 16., szerda

Filmajánló#1 - Tengerparti tini mozi

Sziasztok! Most egy újdonsággal jelentkeznék ezúttal én. Egy ajánlót hoztam, méghozzá egy olyan fimről, ami már első ránézésre belopta magát a szívembe. Nem sok mindent fűznék hozzá, csak annyit, hogy az cikk aljára beillesztek néhány linket ahol megtekinthetitek a filmet, teljesen ingyen. Remélem élvezni fogjátok és leírjátok a véleményeteket vele kapcsolatban.
Még annyi, hogy chatben írhattok nekem ötletekkel, hogy mit olvasnátok szívesen vagy ha valaki szeretne kérni kritikát a blogjáról, azt szintén megteheti ott.
Puszi: Brooklyn xx

Tengerparti tini mozi (2013)

Rendező:
Jeffrey Hornaday

Főszerepben:
Maia Mitchell (Mckenzie Fox)
Ross Lynch (Brady)

Ami a filmajánlóban szerepel:Mac a nagyapjával él a tengerparton, ahol az egész nyarat szörvözéssel és a barátjával, Bradyvel tölti. A nagynénjével van egy megállapodása, miszerint ha elég nagy lesz elit suliba megy, hogy legyen belőle valaki. De mielőtt elmenne, még szörfözik és Bradey utána megy. Ekkor átkerülnek egy 60as években játszódó musicalbe, ahol megváltoztatják a film menetét. Eket után, hogy kijussanak a filmből vissza kell tenniük az eredeti menetébe a filmet.

Amit én gondolok:
Körülbelül egy hete találtam rá erre a filmre, akkor is eljesen véletlenül. Valami musicalt akartam megnézni és a szemem megakadt ezen a filmen. Már a borítóképe megtetszett, ám amikor elolvastam az ajánlót egy kicsit elgondolkoztam, hogy valóban meg szeretném-e nézni. Soha nem voltam oda a hatvanas évek stílusáért, ezért komolyan törnöm kellett a fejemet, hogy vajon tetszeni fog-e ez nekem. Már azon voltam, hogy megnyomom a 'vissza' gombot, mikor úgy döntöttem, hogy mégis bele kukkantok, ártani nem fog.
Kellemeset csalódtam. Teljesen máshogy képzeltem el, mint eredetileg történt a dolog. Úgy gondoltam, hogy halál unalmas lesz fordulatok nélkül, mint egy ősrégi kőszikla, de ez nem így volt. Maga a film egy gubancra alakul, ami egy misztikus történés. Amikor Mac megpróbálja meglovagolni a legnagyobb hullámot már viharra áll az idő, de meg szeretné mutatni a tengerparton tartózkodóknak, hogy mire képes egy olyan lány, mint ő. A barátja, Bradey azonban úgy dönt nem várja meg míg a szerelme bajba kerül, így egy jecky-re pattanva utána száguld a vizen. Itt következik az, hogy a család híres szörfdeszkája valami varázslat folytán megcsillan, majd a következő pillanatban a pár a víz alá bukik. Azonban mikor megpróbálnak maguknak utat törni a habok között, egy ismeretlen helyen találják magukat, ami nem más, mint a főszereplő fiú kedvenc hatvanas évek beli filmje. Brady csak élvezi a társaságát az embereknek, míg Mac minden áron azon van, hogy hazajusson, hiszen a repülőgépét még el kell érnie. A gondok pedig akkor adódnak, mikor a filmbeli jelenetek nem úgy alakulnak, mint ahogyan azt eredetileg megírták.
Nem szeretném lelőni a lényeget, ezért csak ennyit írtam le. Ha szeretitek az örök vidám, nyárias hangulatú filmeket és kíváncsiak vagytok, hogyan jut haza a két tinédzser – ha egyáltalán hazajut – milyen kalandokkal kell szembenézniük, milyen csatározásokon kell átesniük, valamint milyen barátságokra és szerelmekre tesznek szert, semmiképpen ne hagyjátok ki!


A film magyar szinkronnal megtekinthető itt: KATT
A film megtekinthető magyar felirattal, eredeti nyelven itt: KATT

2013. október 15., kedd

Szerkesztő csomag#1

Sziasztok! Vissza tértem.:) Most egy kis újdonsággal szeretnélek titeket meglepni. A címből is látható,hogy egy teljesen új dolog érkeztem. Több blogban is láttam már főleg színekkel kapcsolatosan de évszakokkal érzelmekkel és ehhez hasonló dolgokkal még nem igazán találtam ezért döntöttem úgy, hogy most hozok nektek egy ilyen szerkesztő csomagot és ha van rá igény akkor még hozok többet is.:)

  •  Képek






















    • PNG képek








    • Gifek







    És a kihagyhatatlan.:DD



    Wiw.Xx

    2013. október 14., hétfő

    Blogajánló#1 - One Direction On The Battlefield

    Sziasztok! A mai nap folyamán már hoztam nektek egy bejegyzést, azonban azt is írtam, hogy ha történelmileg úgy alakulnak a dolgok, akkor megleplek titeket egy kis olvasnivalóval. Ezúttal egy blogajánlóval jelentkezem, méghozzá egy olyannal, ami közel áll a szívemhez. Kukkantsatok be és írjátok le a véleményeteket.
    Puszi: Brooklyn xx

    One Direction On The Battlefield
    (A megtekintésért KATT)
    A szerzőről: Nessz Payne
    Nem is tudom mivel kezdjem. Nessz nagyon jó barátom, tipikusan az a lány aki őrült – persze a legjobb értelemben – de mindent el lehet neki mondani, hiszen nem nevet ki. Mindig segít nekem ha szükségem van rá, de ha csupán fel kell vidítania, akkor is tökéletesen megállja a helyét. Mellette nem lehet sokáig letört az ember. Bár még személyesen nem találkoztunk és egyetlen összeköttetésünk az inernet, teljes mértékig megbízom benne és a legjobb barátaim listáján szerepel. Egyébként az ő blogját olvastam először (nem ezt, hanem egy másikat) és talán ő az oka annak, hogy itt vagyok, bár ezt neki még nem mondtam. Az ő fanfictionjére találtam rá legeslegelőször és miatta tetszett meg a blogolvasás, amiből következett számomra az írás. Azt hiszem rengeteg mindent köszönhetek neki, még olyan dolgokat is, amikre ő nem is gondolt.

    A történetről:
    Egy One Direction fanblogról van szó – ahogyan ezt a cím is mutatja – ám nem a hétköznapi sablon fajtából. Biztos vagyok benne, hogy aki már minimum negyven oldalt elolvasott – példaként én – még az sem talált rá ehhez hasonlóra. Ez nem holmi szerelmes történet, ahol az egyik tag rátalál a szerelmére, nem is vámpíros és nem is középiskolás. Hölgyeim és uraim, egy háborús történetről van szó.
    Az igazat megvallva, soha nem rajongtam ezért a témáért, hiszen az öldöklés és egyéb véres dolgok nem tartoznak a kedvenc dolgaim közé. Mindig úgy gondoltam, hogy ilyenkor semmi más nem számít, csak az, hogy épen és sértetlenül hazajusson az adott ember, ám Nessz ezt erőteljesen megcáfolta. Megmutatta, hogy ezekben az időkben is kitartanak melletted az igaz barátok és még fel is áldozzák magukat azért, hogy ne hallj meg. Megmutatta, hogy a titkolózás nem mindig megoldás a boldogság kapuja felé. Megmutatta, hogy erősnek kell maradni a leglehetetlenebb helyzetekben is, mert a családod számít rád. És nem utolsó sorban megmutatta, hogy a hatalmas csatákban a sztárok is csak hétköznapi emberek.

    A kivitelezésről:

    Hmm, talán erről nem is kéne írnom, hiszen nem kritika, hanem ajánló a bejegyzés neve, de az olvasókat talán érdekli ez a dolog is, mielőtt megnyitnák az oldalt.
    Legelőször talán azt említeném meg, hogy rettentően érzelmesen 'körmöl' a kedves írónő. Én mindig bele tudom magamat képzelni a srácok helyébe, szinte magam előtt látom a jeleneteket. Mindig tudja, hogy mi a megfelelő, ha kell vicces jeleneteket alkot, ha pedig kell, sírásra tudja késztetni az embereket. Soha nem unatkozom olvasás közben, inkább falom a betűket. Egyszerűen érdekel a folytatás, nem bírok betelni vele.
    Tényleg, csak gratulálni tudok neked, Nessz!

    Cikk#2 - Tini-szerelem

    Sziasztok kedves olvasók! Új és gyönyörű nap virradt ránk, hiszen a hétfőt mindenki szereti, igaz!? Remélem mindenki érezte az iróniát. Akkor az alaptalan szövegelést félre teszem, helyette rá koncentrálok a lényegre. Új nap, ez pedig egyet jelent egy új bejegyzéssel tőlem nektek. Ismételten egy cikkel jelentkezem, ami szintén egyike annak a kettőnek, amit még Wiwnek küldtem el. Ezt nehezebb volt megírnom, mint az előzőt, hiszen ebben a témában kevésbé vagyok otthon. Mindenesetre remélem, hogy nektek elnyeri a tetszéseteket.
     Nem ígérek semmit, de a mai nap folyamán előfordulhat, hogy egy blogajánlót is hozni fogok, de lehet, hogy az holnapra marad. Jó olvasást és várom a ti véleményeteket kommentben.
    Puszi: Brooklyn xx

    Tini-szerelem
    Azt hiszem nem kell említenem, ez a két szó manapság rengeteg mindenkit foglalkoztat. Kinek jó, kinek rossz élményei vannak vele kapcsolatban, de az is előfordulhat, hogy még nem találkoztál az áhitatott nagy 'Ő-vel.'
    Személy szerint én az utolsó csoportba tartozom, de ezt nem érzem sem akadálynak abban, hogy levezessem a gondolataimat, sem pedig szégyennek. Mindennek meg van az ideje, ahogyan sok Facebook-os idézetes oldalon szokták mondani, 'Isten még írja a love-story-mat.' Nem tudom, hogy ebben a kis mondatban ki hisz, de nem szeretném firtatni vallási okokból.
    Engem nem foglalkoztat a szerelem különösebben. És, hogy miért is nem? Azért, mert HÜLYESÉG. Csaknem minden erről szól a tizenévesek beszélgetéseiben, tetteiben, engem pedig ez bosszant. Nem azért, mert olyan hej-de-rossz dolognak tartom
    az e fajta szeretetet vagy mert valaki nem viszonozta az érzéseimet, csupán borzasztó, hogy manapság a legtöbb 12-13 éves lány/fiú túl van az első csókon, 15 évesen pedig az első 'ágytorna' is megesett. Minden ekörül forog és az már borzasztó ciki, ha valakinek ennyi idősen nincsen barátja/barátnője. Persze, mindenkinek a maga dolga, hogy mit, mikor szeretne elkezdeni, ebbe nem is szeretnék beleszólni.Akkor most más vizek felé eveznék.
    Mit is hívunk szerelemnek? Talán azt, amikor egy bizonyos személy közelében a hasadban pillangók repkednek, a gyomrod görcsbe ugrik, a tenyered izzadni kezd és olyan, mintha tüzijátékok robbannak fel a fejedben, nem igaz!? Tisztára, mint egy filmben.
    Hogyan tudjuk, hogy ezzel a személlyel fogjuk leélni az életünket? Erre nincs válasz, hiszen nem tudhatod. Nyilván nem a 12 éves szerelmeddel, vagy a kedvenc sztárfiúcskáddal fogod, főleg, ha csak képernyőn, esetleg koncerten, a kordonok mögött csodálhatod. Sajnálom srácok, de ti is tudjátok, a (kislábujjkörömszakadásotokban) hogy ez így van! Alapvetően viszont nagyon szép dolog a szerelem. Ott van neked valaki, akire mindig számíthatsz, aki felétel nélkül szeret, akiben megbízhatsz és aki mindentől megvéd. Tudtok egymással komolyan beszélgetni, de poénkodásból is van elég. Összességében minden meg van benne amit szerettél volna, megtaláltad az ideált és már fejben az esküvődet tervezed. Elképzeled, hogy milyen édes gyermekeitek lesznek majd, milyen tökéletes és példamutató apuka lesz belőle. Lelepleztelek!
    Azonban el kell, hogy keserítselek, mint minden dolognak, ennek is meg van a maga hátulütője, méghozzá a szakítás. Nos...aki már túl van egy-két ilyen dolgon, annak nem kell részleteznem a történést.

     Amikor mindenhol papírzspik telepszenek, még egy porcicáról is ő jut eszedbe, akaratlanul is nyálas-romantikus filmeket nézel, ahol természetesen a főszereplők kapcsolata Happy End-el végződik. Ekkor kitör belőled a hatodik sírógörcs, legszívesebben vandálkodnál. 
    Nem kellemes kilátások, igaz? Már pedig, ahol összekulcsolt kéz és romantikus vacsorák vannak, előbb-utóbb beígérkezik egy nagyobb veszekedés, aminek rosszabb esetben a kapcsolat felbontása a végkimenetel. Szomorú, de ez van. Fére ne értsetek, nem vészmadár akarok itt lenni, csak figyelmeztettelek titeket, hogy márpedig megesik, hogy a csiga elesik.
    Vannak olyan személyek, akik kicsit túlreagálják ezt a nehézséget: ' Az illető tizenhárom éves, a pasija, aki tizenhatodik életévében járt, éppen most dobta, hiszen a lány nem tudta neki mindazt megadni, amire szüksége lett volna. A főhősünk bezárkózik a szobájába, pengét ragad – vagy éppen gyógyszert – és éppen az életét készül eldobni. Az a fiú volt neki a minden, már nem gondolja úgy, hogy érdemes a földön maradnia. '
    Kicsit beteg...és egyben elkeserítő. Értem én, hogy fáj neki a helyzet, de könyörgöm. Első pasi, első szerelmi-bánat. Érthető. A legdurvább az, hogy ezt a példát nem kitaláltam, hanem ez már megtörtént, nem is egyszer.
    Azt hiszem mindent elmondtam evvel a témával kapcsolatban. Alapvetően egy gyönyörű és harmónikus kapcsolat lehet, ha valakik mindent megadnának a lelki társukért, amiből feltehetőleg később lánykérés, majd csodálatos esküvői ruha, utána pedig gyerekek születnek. Azonban, ha nem ő volt az a fiú aki a 'tükörképed,' akkor szépen szólva, pofára is eshetsz, ahogyan sokan mondják, beleesel egy mély gödörbe, ahonnan csak hosszú idő után jutsz ki. Azt viszont ne feledjétek: Minden okkal történik. Lehet, hogy akkor és ott nagyon fáj, de ez a vég lehet valami újnak a kezdete, ami jobb, mint az előző. Nem éri meg eldobni az életeteket ez miatt, hiszen lehet, hogy egy olyan sráctól vonjátok meg magatokat, aki csak rátok vár. Én mindenesetre szorírtok nektek és kitartás!

    2013. október 13., vasárnap

    Cikk#1 - Sablonos fanfictionok

    Sziasztok! Meg is érkeztem az első 'igazi' bejegyzésemmel, egy cikkel. Ez egyébként egyike annak a kettőnek amit Wiw-nek küldtem el jelentkezésképpen, ha gondoljátok a másikat is kitehetem a mai nap folyamán. Igazából mást nem tudnék így írni róla, talán annyit, hogy ez az én véleményem és biztos van néhány ember akik másképpen gondolják a dolgokat. Szívesen elolvasom kommentben a ti gondolataitokat is. Remélem tetszeni fog.
    Puszi: Brooklyn xx

    Sablonos fanfictionok
    Minden bloggernek/bloggerinának és olvasónak meg van a maga véleménye erről a témáról. Sokan ki is fejtették már egy-egy design-os esetle kritikás blogban. Úgy döntöttem én is beállok a sorba és leírom a gondolataimat.
    Mitől sablonos egy történet?
    ‘Harry Styles, a vilá
    ghírű One Direction nevű banda frontembere, nagyon megszomjazik ezért úgy dönt elmegy egyedül, esetleg a haverjaival a Starbucks-ba. Egész véletlenül a főhősünk is – akit legtöbbször Elizabeth-nek hívnak – éppen ott dekkol, mert nagyon unatkozott és nem jutott jobb ötlet az eszébe. Harry rendel egy kávét majd miután megkapja és kifizeti el szeretné hagyni a kávézót, de nagyon ügyetlen és leönti az általunk már ismert lányt. Engesztelésképpen elhívja egy randira, amibe a csaj természetesen belemegy. A találkozó nagyon jól sikerült, boldogan élnek míg meg nem halnak. Vagy éppen addig, amíg az író ki nem fogy az ötletekből..’
    Ismerős nemde? Tökéletes alapja lenne egy Happy End végű Love story-nak, ha nem ezzel a jelenettel kezdődn
    ének a Magyar blogok 20%-a, ha nem több. Akkor most nézzünk meg egy másik már elcsépelt példát.
    ‘ A főhösünk hatalmas One Direction rajongó/utálja a bandát, azonban a barátnője addig rágta a fülét amíg nem ment el vele egy koncertre. V.I.P jeggyel rendelkeznek, természetesen az első sorból nézik végig az
    előadást amit rettentően élveznek. A fellépés után hátramennek a backstage-be, ahol jól elbeszélgetnek a srácokkal. Meghívják őket magukhoz, közben pedig már érezhető, hogy a két lány és valamelyik bandatagok között izzik a levegő. Hamarosan elmennek randizni és ismét egy tökéletes szerelmes történet született meg.’
    Na, most az tegye fel a kezét, aki még nem olvasott hasonló sztorit. Senki? Komolyan? Nem lepődtem meg.
    Ezzel a példával talán még könnyebb találkozni, mint az előzővel, hiszen mégis csak énekesek, tehát egy koncerten még könnyebb a talákozás, mint egy kávézóban.
    Egyébként elő vehetném még azokat a gyakran előforduló történeteket, ahol a lány rákos és a halálával fejeződik be a történet, vagy a szerelme gondolatmenetével. Az ilyesfajta 'Depi End' blogokra sem nehéz rátalálni, egy jó pár megbújik a sok boldog mellett. Csak úgy, mint a misztikus (vámpíros) olvasmányok. Egykor még igazán nagy dolognak számítottak, mostanában viszont ezek is nagyon elterjedtek.
    Sajnálatos módon elég gyakran használják fel ezeket ahelyett, hogy kitalálnának egy egyedi ötletet és azt valósítanák meg. Az pedig már egy másik kérdés, hogy ez nehéz lenne. Manapság egyre több és több blog nyílik meg, ezáltal még egy teljesen független történet kitalálása is nehézségekbe botlik, nem hogy egy fanfictioné.

    Természetesen ezekhez a
    oldalakhoz elcsépelt karakterek is tartoznak, mit például Victoria Justice, Ariana Grande, Lucy Hale és Acacia Clark. Tudnék még mondani példákat, de nem szeretném erre pocsékolni az időmet és a tiéteket sem. Persze, aki már kreatívabb és jobb minőségben dolgozik ebben a 'szakmában' az nem őket használja fel, hanem kevésbé híres, mégis értékes embereket.
    Most, hogy ezeket átrágtuk, el szeretném mondani, hogy nem feltétlenül számít rossznak az, ha valaki ezek ötletek alapján vezet egy blogot. Egy sablontörténet szép külalakkal, igényes tartalommal és írói tehetséggel sokkal többet ér, mint egy új ötlet, borzasztóan megfogalmazva és ronda kinézettel. Olvastam már olyan blogot, aminek az ötelete egyedi volt, de a kivitelezés rosszabb nem is lehetett volna. Vannak akik írásban jobbak, mint az új öteletek létrehozásában és ez fordítva is igaz.
    Ezzel a cikkel senkit nem szerettem volna megbántani, mint felül írtam is, csupán a gondolataimat gépeltem be.

    2013. október 12., szombat

    Csak egy gyors köszöntés

    Sziasztok! Néhányatoknak már ismerős lehetek az Up all night illetve Everybody hurts some days fanfiction-ökről ~petra* néven (sajnálom, úgy döntöttem nevet változtatok, így lettem Brooklyn.) Azonban sokatok nem tud rólam semmit, így leírnék pár apróságot.
    Meglehetősen rég óta tengetem napjaimat itt a blogger világában, ezt a két blogom is tanusíthatja. Már régebb óta ki szeretném próbálni magamat cikk íróként és a társszerkesztősig is érdekelt, így mikor megláttam ezt a 'pályázatot,' nem volt kérdés, hogy jelentkezzek-e. Bele adtam apait-anyait mind a két témába és most Wiw-nek hála itt is vagyok. Remélem jól ki fogunk jönni egymással mindannyiótokkal és kedvelni fogtok annak ellenére, hogy nem sokat tudunk egymásról.
    A bemutatkozós dolgokban sosem voltam kiemelkedő, így fogalmam sincs, hogy mit kéne mondjak magamról. Angliában élek már egy ideje, itt is járok iskolába, csak a hosszabb szünetekben szoktam hazautazni Magyarországra. Itt nem igazán vannak barátaim - az okot nem tudom, egyszerűen csak utálnak - azonban az otthoniakkal tartom a kapcsolatot és így könnyebb. Néha azért honvágyam van, de szerintem ez érthető is.
    A korom nem publikus, a személyiségemről csak annyit, hogy nagyon random és őrült egyéniség vagyok. Ezt mind az öltözködésem, mind a viselkedésem tanusíthatja. Tanuló gitáros vagyok, imádok zenét hallgatni, nem igazán érdekel mások véleménye, alapjába véve kedves vagyok, de ha helyzet adja akkor kő kövön nem marad. A barátaimat mindig megvédem, ők számomra a legfontosabbak, na meg az olvasóim és a családom.
    Azt hiszem ennyi rólam elég is lesz, most pedig a szerkesztőségről ejtenék néhány mondatot. Tőlem kritikákat, film és könyv ajánlókat, valamint cikkeket olvashattok. Chatben és e-mailben (azt majd hamarosan a modulsávban megtaláljátok) írhattok nekem akár javaslattal, hogy mikről olvasnátok szívesen, akár kéréssel.
    Nagyon remélem, hogy tetszeni fognak nektek a 'munkáim' és jóban leszünk, szeretni fogtok.

    Rengeteg puszi: Brooklyn xx

    Eredmény

    Sziasztok! Tegnap és tegnap előtt hatalmas viták árán barátnőmmel meghoztuk a döntést. Sokan jelentkeztetek az író szerepre és senki a szerkesztőre így nehezebb volt a döntés. Számomra kettő kiemelkedő blogger volt az egyiket látjátok is lejjebb a modulsávban a másik maradjon titokban. Főleg azért esett a döntésem Brooklyn-ra mert ő oldotta meg a legjobban a feladatot és az ő írásában fedeztem fel a legtöbb olyan dolgot amely igaz és egyet értek vele. Gratulálok Brooklyn megérdemelted.:) A többiektől pedig szeretnék elnézést kérni azért mert ez nem sikerült. Mindenkinek leírtam, hogy mit kellett volna másképp fogalmazni, mi hiányzott belőle, és mi volt a fölösleges. A továbbiakban remélhetőleg Brooklyn bemutatkozik és majd kiegészítjük az oldalsávot is.:)

    2013. október 5., szombat

    Szerkesztő társakkal kapcsolatban

    Sziasztok! Szeretnék mindenkit megkérni aki akar jelentkezni az október 10-ig tegye meg! Mivel már jelentkeztek egy páran és őket nem szeretném már sokáig váratni ezért szeretném ha minél előbb küldenétek az e-mailt és majd a felül említett időpont utáni napon mindenkinek írok egy e-mailt, az eredménnyel kapcsolatosan. Ha esetleg még nem tudtál róla,hogy lehet jelentkezni de szeretnél lejjebb és/vagy az előző bejegyzésben olvashattok róla. Köszönöm a figyelmeteket.:)